A hántolóesztergálás különböző szénacélokból, rugóacélokból, rozsdamentes acélokból, nikkelalapú ötvözetekből, illetve titánból és alumíniumból készült rudakon és csöveken alakítja ki a kívánt felületi minőséget, méretpontosságot és alakhűséget. A hántolási folyamatban 10 és 650 mm közötti átmérőjű, durván kovácsolt, hengerelt vagy húzott munkadarabokat munkálnak meg, fényes és sima felületet kialakítva, eltávolítva a kovácsolás és hengerlés során keletkezett esetleges repedéseket.
Ez a nehézmegmunkálás nagyon termelékeny és hatékony, de különösen nagy kihívást jelent a szerszámok és a gépek számára. A hagyományos esztergálási eljárásénál lényegesen rövidebb átfutási idő, illetve a hidegen húzott acéltermékek első osztályú felületi minősége és mérettartása miatt csökkennek ezen félkész termékek utánmunkálási költségei és ráfordításai.
1. Betolószerkezet
2. Bevezetőgörgők
3. Hántolólapka
4. Szerszámtartó / kazetta
5. Kivezetőgörgők
6. Szerszámállító motor
7. Mérőberendezés
8. Kihúzószerkezet
9. Bemeneti megvezetés
10. Az esztergálás középvonala
11. A betolószerkezet motorja
12. Hántolófej
13. Kúpos gyűrű
14. Üreges tengely
15. Főhajtómű
16. Főmotor
17. A kihúzókocsi motorja
18. Kimeneti megvezetés
A belső hántolási művelettel varrat nélküli acélcsövek, illetve hidegen hegesztett vagy hidegen húzott, precíziós acélcsövek – amelyeket például hengercsövek gyártásához használnak – belső átmérőjét munkálják készre. A legtöbb esetben kombinált hántoló- és vasalószerszámokat használnak.
A belső hántolófej elülső részén, kazettákban vannak elhelyezve és befogva a belső hántolólapkák. A legtöbb esetben csak kettő, az átmérőn 180°-kal elforgatott helyzetű váltólapkát építenek be. Az anyagleválasztási sebesség növelése érdekében kettős rendszereket is alkalmaznak, amelyekben 2 belső hántolólapka van elhelyezve egy kazettában egymás mögött, tengelyirányban. A hántolófejet követő vasalószerszám görgőző nyomással és forgással, ugyanabban a műveletben tovább finomítja a hántolt felületet, tömöríti az anyagot, lenyomja az érdességi csúcsokat és egyenetlenségeket, így egyenletesebbé, simábbá és kopásállóbbá válik a cső belső felülete.